Hát, a szünetben biztosan lesz időm írogatni, mert olyan csúszásban vagyunk a napirendben, hogy esténként 2 órákat ülök a csajoknál, mire elalszanak. Most egy óra harminc percnél járok, és 16 hónapos lánykám nagy nehezen végre ásított egyet, nagyobbik lányom meg filctollal színezgeti a körmét. Én próbalom értelmesen eltölteni az időt, olvastam egy csomó okos dolgot a neten, amiből semmi nem maradt bent a fejemben, játszottam cukrosat, ahol elizéltem négy életet eredménytelenül. De egy fantasztikus dolgot kitaláltam: a pónis dobozról - amit kaptak tőletek a csajok karira, és ezúton is köszi - a POP feliratot kivágom, és felragasztom a 2016-os határidőnaplóm borítójára, hogy egész évben inspiráljon!!! Ja, az enyém nem is határidőnapló, hanem lifebook. Ez is milyen pitiségnek tűnik, mégis mekkora ötlet. Legalábbis én úgy örültem ennek a határidőnaplónak, mint fiaim egy-egy minecraftos gombaseggű malacfigurának.
Na, ilyen ötlet biztos nem fog eszembe jutni, de ha kivágom a POP feliratot és felragasztom, akkor a január havi kreatívkodásom kipipálva. És az egész évem, sőt életem a továbbiakban POPPOS ( mert ugye lifebook - ez lehet, hogy termékmegjelenítés és jogdíjas? Vigyáznunk kell, ha nagyban akarunk majd nyomulni!), hála ismét Neked és a póniknak.
És eszembe jutott, amikor száz éve a Blaha Lujza téri karácsonyi vásárban szenvedtünk, és én feltétlenül csillogós cuccokat akartam, mert minden olyan szürke... Na, már akkor alakult a POPP feeling, csak ennyi idő kellett ahhoz, hogy megfogalmazzuk, ja, meg az a turizás. Szóval nekünk most már POPPOS, a csillogósat meg már a nagylányom imádja...